Több napig fennállt Európa felett a magaslégköri nyomási képződmény, így Észak-Olaszországban és a Balkánon jelentősen leromlott a levegő minősége. A helyi média a Pó-völgyi „megdöbbentő adatok”-tól volt hangos és a szakértők is azt tanácsolták, hogy az emberek maradjanak beltéren, kerüljék a sportot és viseljenek maszkot a szabadban. Az olasz SNPA környezetvédelmi ügynökség által szolgáltatott adatok szintén a levegő minőségének erősen romlását tükrözték.

Az izlandi Reykjanes-félsziget kitörése következtében kén-dioxid csóva indult Írország és az Egyesült Királyság, majd Skandinávia felé. A Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) globális rendszere figyelemmel kíséri az eseményeket, predikciójuk szerint Skandináviát követően Északnyugat-Oroszország felé haladt.

"Bár nem szokatlan, hogy a szaharai poroszlopok elérik Európát, az elmúlt években az ilyen epizódok intenzitása és gyakorisága nőtt, ami valószínűleg a légköri keringési minták változásának tudható be.”

Az elmúlt két tél gyakori és intenzív szaharai poreseményeiről

Az elmúlt pár évben az ózonlyukak viselkedése eltér a megszokottól. A cikkből kiderül, hogy mit sejtenek a tudósok a különös viselkedés hátteréről, milyen szempontból volt figyelemfelkeltő 2023 telének ózonlyuka, hogyan tudjuk vizsgálni a légkört ekkora magasságban és általában milyen is egy ózonlyuk életciklusa.

Bővebb információ: Levegőminőség / Jártassági vizsgálatok / Programok menüpontban

2023 kiértékelése erdőtüzek szempontjából globálisan CAMS adatok alapján

Bővebb információ: Levegőminőség / Jártassági vizsgálatok / Programok menüpontban

Bővebb információ: Levegőminőség / Jártassági vizsgálatok / Programok menüpontban

Hogyan kötődhet jelentős mértékű káros anyag kibocsátás az online vásárláshoz? Milyen környezetterhelő folyamatok árnyékolják be az internetes vásárlás élvezetét?